Tőkés László nyilatkozott a szabadkai hetilapban: "Nem csupán Mátyás király szobrát akarják tönkretenni, hanem Mátyás király maradék népét." "...Mátyás szobra egyfelől Kolozsvár jelképe, másfelől viszont az egyetemes magyarság egyik legfőbb szimbóluma. Ezért bátran mondhatjuk, hogy az egész határon túlra szakadt magyarság szellemi, kulturális és történelmi egységét veszik célba ezek a barbár cselekedetek, a kisantanti politika szellemében fogant akciók." Fontos, hogyan reagál az anyaország, jegyezte meg Dudás Károly. Tőkés László válasza: Az új kormány "idejében szólt, elítélte az esetet. Aggódva figyelünk viszont arra, hogy az új kormánykoalíció milyen békülékeny húrokat penget, mert ezt az utódállamok ugrásra kész nacionalistái könnyen kihasználhatják." /Szabad Hét Nap (Szabadka), aug. 18./
1995. május 12.
Szabadkán rendezték meg az Ötágú Síp második találkozóját, ahol a kárpátmedencei magyar írók jöttek össze. Az egyik erdélyi résztvevő Lászlóffy Csaba volt, aki beszámolt élményeiről. Pótolhatatlan értékű könyvet kapott ajándékba a rendezőktől, Botik József-Csorba Béla-Dudás Károly szerzőhármas munkáját: Eltévedt mezsgyekövek. Adalékok a délvidéki magyarság történetéhez 1918-1993 /Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest/. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./
1995. július 27.
Júl. 27-én Debrecenben, a Református Nagytemplomban tartották meg a környező országok nyelvtörvényei elleni tiltakozó nagygyűlést, melyet a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Reformátusok Világszövetsége, a Magyar Katolikus Püspöki Kar és az Anyanyelvi Konferencia rendezett. Mintegy négyezren jelentek meg, a szomszédos államokból ezren érkeztek. Csoóri Sándor mondta a bevezetőt. "Ha a sok tantárgyra kiterjesztett államnyelvvel még az eddiginél is alacsonyabb sorsba kényszerítik az anyanyelvet, a kulturális genocídium is elkezdődhet" - mondta. Hangsúlyozta, hogy csak futó lelkiismeret-furdalásként ismerjük fel néha, hogy a magyarság szétszórtsága a jelenleginél erősebb összetartó erőt kívánna. A magyarság mára a felejtés népe lett. Tőkés László püspök kijelentette: "Az új nacionalista törvények merényletet jelentenek az egész magyarság ellen. E demokratikusnak álcázott törvények hosszú távon a magyarság létét veszélyeztetik." "Iskoláink és anyanyelvünk használatának szabadsága nem pusztán romániai vagy szlovákiai belügy és semmiképpen nem képezheti alku tárgyát..." - hangsúlyozta a püspök. Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke arra utalt, hogy az oly sokszor előrevetített nemzethalált éppen 1100 éves jelenlétünk cáfolja. Soha nem törtek oly elszántsággal a magyarság ellen Szlovákiában, mint ma. "Központi nyelvőrséget" kívánnak felállítani, amely a nyelvtörvény betartását lesz hivatott ellenőrizni. Markó Béla, az RMDSZ elnöke arról szólt, hogy a kövek elmozdíthatók, néha a szobrok is, de a nyelv megmarad. De megmarad-e tényleg? - tette fel a kérdést, ennek érdekében kell most tenni. Felszólalt még Sütő András, Kovács László leváltott somorjai iskolaigazgató, Orosz Ildikó kárpátaljai pedagógus, Csörgits József, a Horvátországi Magyarok Szövetségének elnöke, Dudás Károly vajdasági író és Beke György, az Anyanyelvi Konferencia képviseletében. Ismertették Christoph Pannak, a FUEV elnökének üzenetét, valamint magyar egyházi vezetők és különböző szervezetek /Ausztráliából, Új Zélandról is/ tiltakozó nyilatkozatát. A debreceni nagygyűlés Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök imájával, a magyar és a székely himnusszal zárult. A magyarországi politikai élet több ismert személyisége is megjelent, köztük Für Lajos, az MDF elnöke, Jeszenszky Géza /MDF/ Pozsgay Imre, az MNSZ társelnöke, Surján László és Latorczai János /MKDP/, Szűrös Mátyás /MSZP/, a HTMH is képviseltette magát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./ Tőkés László beszédének szövegét nem hozta a Romániai Magyar Szó, sem az Erdélyi Napló, ellenben az újvidéki lap közölte: Magyar Szó (Újvidék), júl. 30., aug. 1./ A nagygyűlésen nyilatkozatot fogadtak el a magyar nyelv, a magyar műveltség és az egyetemes emberi jogok védelmében. A nyilatkozat megállapítja, hogy a "Kárpát-medence többségi nemzetei nyelvi egyeduralom biztosítására törnek." Romániában az elfogadott tanügyi törvény "a román nyelv törvényesített hegemóniáját, béklyóját jelenti a magyar nyelvhasználatnak." Szlovákiában az alternatív oktatási rend bevezetését erőszakolják. Vajdaságban a magyarságot az elvándorlás, az asszimiláció apasztja, jelentkezik a kétnyelvűség kísértése. Kárpátalján az ukrán-magyar kisebbségvédelmi nyilatkozat erősíti a magyar nyelvhasználat helyzetét. Horvátországban a jogrend európai szintű, azonban a háború szétzilálta a magyar iskolákat. Ma már csak tagozatos kétnyelvű oktatás folyik. Szlovéniában az iskolák kétnyelvűek. - "A Szlovákiában és Romániában hozott rendeletek megalázzák a magyar nemzetet." A szlovák, román és szerb hatalmi érdekek szövetkeznek, egyeztetnek. Szlovákiában, Romániában és Szerbiában a magyar autonómiatervek megfelelő megoldást kínálnak. "Javasoljuk, hogy a magyar parlament hozzon törvényt a magyar nyelv védelméről. E törvény teremtsen programot a határon kívüli magyar közösségek anyanyelvének megóvására." A Magyarok Világszövetsége és az Anyanyelvi Konferencia dolgozza ki a nemzeti nyelvvédelem részletes stratégiáját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./
1995. október 20.
Az RMDSZ Bihar megyei szervezete politikai kerekasztal-sorozatának részeként Nagyváradon, okt. 20-án Dudás Károly vajdasági író, lapszerkesztő tartott előadást A vajdasági magyarság sorskérdései címmel. A hallgatóság tudomást szerezhetett az ottani magyarság két politikai szervezet közötti megosztottságról, az erőszakos betelepítésekről, a szétvert iskolarendszerről és más gondokról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 24., 646. sz./
1995. november 2.
A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ választmányi ülése okt. 29-én ért véget. Dudás Károly író, a Szabad Hét Nap főszerkesztője összegezte az elhangzottakat. Fontos kérdésekről tanácskoztak akkor, amikor több oldalról is durva támadások érték az MVSZ-t, beszűküléssel vádolták a szervezetet. Az MVSZ nyitott, minden nemzetrész gondját egyaránt fölvállaló, vállalja azt is, amit a jelenlegi magyar kormány nem hajlandó vállalni. Tőkés László, az elnökség tagja határozottabb politizálást követelt az MVSZ-től: a világ színe előtt képviselje a súlyos helyzetben levő kárpát-medencei magyarság érdekeit. "A jelenlegi magyar kormány ugyanis nem képes nemzetben gondolkodni, csonka tudatú politikát folytat nemzetpolitika helyett." Zabolai Csekme Éva /Genf/ példákkal bizonyította, hogy a magyar kormány távol marad olyan rendkívül fontos ülésekről, ahol a kisebbségek sorsáról folyik a vita. Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke az ENSZ főtitkárához és a világ kormányaihoz írt levelében kiállt a vajdasági magyarság mellett, tiltakozva a szerb menekültek tömeges betelepítése ellen. /Szabad Hét Nap (Szabadka), nov. 2./
1995. november 11.
Nov. 11-én Szatmárnémetiben a Kölcsey Kör és az Északi Színház Harag György Társulata rendezésében rendhagyó színházi estet tartottak a "Néppel tűzön-vízen át?" címmel. A meghívott vendégek a Kárpát-medence kortárs magyar irodalmának a közéletben is szerepet vállaló kiemelkedő személyiségei voltak: Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke, a pozsonyi Dobos László, az MVSZ alelnöke, Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Vári Fábián László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke. Állásfoglalások, vallomások hangzottak el. Újból megfogalmazták: a magyar nemzeti közösségek sürgető feladata az autonómiaformák kivívása. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 13., 660. sz./ Dobos László kifejtette: "A Trianon óta eltelt idő engedékenységre kényszerítette a határon túli magyarságot. Minden egyezkedés a hatalommal a mi kárunkra történt. De nem lehet tovább a magunk kárára egyezkedni, nem hátrálhatunk tovább, nincs hova hátrálnunk. Ha csak nem saját halálunkba, amelyet a szlovák nyelvtörvény és a román tanügyi törvény készít számunkra. A határon túli magyarság sorsa, küzdelme fennmaradásáért az egész magyarság ügye kell legyen." Dobos László úgy látja, hogy a magyar kormány politikai cselekvése a határon túli magyarság érdekvédelmében erőtlen, ernyedt, s ezt kihasználják az érintett országok vezetői. Dudás Károly még kategorikusabban fogalmazott: a vajdasági magyarságnak jelen pillanatban nincs anyaországa! Markó Béla Dél-Tirolban járt, ahol az autonómia negyven éves kemény munka eredménye. Csoóri Sándor kifejtette: "Nem csak azt várom, hogy Magyarország szót emeljen a határon túli magyarság érdekében, de azt is, hogy a határon túli magyarság elmondja véleményét az anyaországi állapotokról." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./
1996. május 18.
A neves magyar kisebbségi politikus, Jakabffy Elemér születésének 115. évfordulóján Szatmárnémetiben máj. 17-én a római katolikus püspökségen harmadszor rendezték meg a püspökség és a Kölcsey Kör szervezésében a Jakabffy-napokat. A kárpát-medencei tudományos tanácskozás címe, illetve témája: Nemzetiségi társadalom és intézményrendszere. Az előadók között volt Tabajdi Csaba politikai államtitkár, Törzsök Erika, a HTMH alelnöke, Szépfalusi István, a bécsi Bornemissza Péter Társaság elnöke, Kreczinger István, a Bocskay Szövetség elnöke, Dudás Károly, a Vajdasági Művelődési Szövetség elnöke és Tóth Mihály, az Ukrajnai Művelődési Szövetség elnöke. A tanácskozáson felszólalt kutatók: Bárdi Nándor (Solymár), Vince Gábor (Szeged), Tamás Sándor (Nagyvárad, a Magyar Kisebbség főszerkesztője), Székely István (Kolozsvár), Bakk Miklós (Lugos) és Davide Zaffi (Trento). A dél-tiroli Davide Zaffi megtanult magyarul, értekezését is magyarul olvasta fel. Úgy látja, hogy az erdélyi eset bonyolultabb, mint a dél-tiroli, s az ottani modell csak a közigazgatásban alkalmazható, a romániai magyaroknak inkább a svájci kantonok mintáját kell alkalmazni. Másnap, máj. 18-án megkoszorúzták Jakabffy sírját és az ugyancsak eltemetett Paretz György /a Magyar Kisebbség volt munkatársa, a Magyar Közösség egykori főtitkára/ sírját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16., máj. 22./
1996. június 22.
Tibori Szabó Zoltánnal szemben mások pozitívan értékelték a Magyarok IV. Világtalálkozóját: Burányi Nándor cikkének címében összefoglalta a világtalálkozóról alkotott véleményét: Anyaország, kisebbség - csak összefogás, nem szembenállás. /Magyar Szó (Újvidék), jún. 22. 9. p./ "Szétszóratásunkban, a kisebbségi lét keserűségében is a sors kegyeltjeinek érezhetjük magunkat, hogy kárpát-medencei jelenlétünk ezerszázadik esztendejét együtt ünnepelhettük Ópusztaszeren, Budapesten." - vallotta Dudás Károly. /Szabad Hét Nap (Szabadka), jún. 20./
1996. augusztus 12.
Egerben aug. 12-én megkezdődött az Anyanyelvi Konferencia, Pomogáts Béla tartott elnöki beszámolót, kifejtette, hogy mindig az egyetemes magyar kultúra és a határok fölött érvényesülő nemzeti stratégia érdekeit tartották a szemük előtt. Tabajdi Csaba államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a társaság munkájában meg kell találni az arányokat a nyugati és a kárpát-medencei magyarság között. Bárczi Géza-emlékéremmel jutalmazták Péntek János kolozsvári egyetemi tanárt és Szathmári István professzort. Vitaindító előadást tartott Nagy Károly /USA/, Gál Sándor /Felvidék/, Kötő József /Erdély/ és Dudás Károly /Vajdaság/. /Magyar Nemzet, aug. 13./ Pomogáts Béla a Magyar Hírlap munkatársának elmondta: felmerült benne, hogy a konferenciát pénzhiány miatt le kell mondani, de voltak, akik a tanácskozást megmentették: Tabajdi Csaba államtitkár egymillió forinttal, Magyar Bálint kultuszminiszter másfél millióval támogatta a konferenciát. /Magyar Hírlap, aug. 13./
1996. augusztus 12.
Egerben aug. 12-én megkezdődött az Anyanyelvi Konferencia, Pomogáts Béla tartott elnöki beszámolót, kifejtette, hogy mindig az egyetemes magyar kultúra és a határok fölött érvényesülő nemzeti stratégia érdekeit tartották a szemük előtt. Tabajdi Csaba államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a társaság munkájában meg kell találni az arányokat a nyugati és a kárpát-medencei magyarság között. Bárczi Géza-emlékéremmel jutalmazták Péntek János kolozsvári egyetemi tanárt és Szathmári István professzort. Vitaindító előadást tartott Nagy Károly /USA/, Gál Sándor /Felvidék/, Kötő József /Erdély/ és Dudás Károly /Vajdaság/. /Magyar Nemzet, aug. 13./ Pomogáts Béla a Magyar Hírlap munkatársának elmondta: felmerült benne, hogy a konferenciát pénzhiány miatt le kell mondani, de voltak, akik a tanácskozást megmentették: Tabajdi Csaba államtitkár egymillió forinttal, Magyar Bálint kultuszminiszter másfél millióval támogatta a konferenciát. /Magyar Hírlap, aug. 13./
1996. augusztus 15.
Csúcspontjához érkezik a millecentenáriumi rendezvénysorozat Szent István király ünnepével. "A cinikus ajakbiggyesztők, a nemzeti értékeinkre és ereklyéinkre fittyet hányók, a magyarból kozmopolitává átmasírozó kollaboránsok szemébe mondjuk: igenis szükség van ezekre az ünnepekre és emlékezésekre, a zarándokutakra Aracsra, Vereckére, Ópusztaszerre, az emlékműállításokra és szoboravatásokra, mert erősödünk és emelkedünk általuk, reményünk támad a megmaradásra." Az akkoriak széthúzása miatt a kunok 1280-ban feldúlták Aracsot, azután jött a török. Ne hagyjuk, hogy az aracsi romtemplomot "egymásra acsarkodásunk végleg eltüntesse a föld színéről. Velünk együtt." /Dudás Károly: Kemény, mint a sziklakő. = Szabad Hét Nap (Szabadka), aug. 15./
1996. augusztus 15.
Csúcspontjához érkezik a millecentenáriumi rendezvénysorozat Szent István király ünnepével. "A cinikus ajakbiggyesztők, a nemzeti értékeinkre és ereklyéinkre fittyet hányók, a magyarból kozmopolitává átmasírozó kollaboránsok szemébe mondjuk: igenis szükség van ezekre az ünnepekre és emlékezésekre, a zarándokutakra Aracsra, Vereckére, Ópusztaszerre, az emlékműállításokra és szoboravatásokra, mert erősödünk és emelkedünk általuk, reményünk támad a megmaradásra." Az akkoriak széthúzása miatt a kunok 1280-ban feldúlták Aracsot, azután jött a török. Ne hagyjuk, hogy az aracsi romtemplomot "egymásra acsarkodásunk végleg eltüntesse a föld színéről. Velünk együtt." /Dudás Károly: Kemény, mint a sziklakő. = Szabad Hét Nap (Szabadka), aug. 15./
1996. szeptember 5.
Az alapszerződések semmit sem oldanak meg. És amit az "alapszerződést mindenáron megkötni kívánó magyar kormány" nem akar megérteni. "Szerződni csak törvénytisztelő, jogállamiságot ismerő és elfogadó, szavahihető féllel szabad és érdemes. Azok a hatalmak viszont, amelyekkel a magyar kormány alapszerződést kötött vagy óhajt kötni, nem ezekről a tulajdonságaikról váltak ismertté." /Dudás Károly: Alapszerződés. = Szabad Hét Nap (Szabadka), szept. 5./
1997. június 16.
Az erdélyi magyarság történelmi küldetése címmel tartott előadást dr. Kötő József, az RMDSZ oktatási, művelődési és egyházügyi ügyvezető alelnöke azon a "Szülőföldünk a Kárpát-medence" című konferencián, amelyet a Magyarok Világszövetsége Veszprém megyei szervezete rendezett 1997. június 14-15-én, Pápán. A népes hallgatóság előtt előadásokat tartott még Duray Miklós, az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke és Böszörményi István tanár Szlovákiából, Galambos Iréneusz bencés tanár, alsóörsi plébános Ausztriából, Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke, Göncz László, a Muravidéki Magyar Kulturális Intézet igazgatója és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke. A konferencia zárónyilatkozat elfogadásával ért véget, amely síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyar nemzeti közösségek egyéni és csoportos jogainak szavatolásáért, a vallásszabadságért, az egyházak elkobzott javainak visszaadásáért, a felekezeti oktatásért, az önkormányzatot biztosító különböző autonómiaformákért. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 16., 1049. sz./
1998. május 10.
Máj. 3-10. között immár hetedik alkalommal rendezte meg Nagyvárad magyarsága a Varadinum '98 ünnepségsorozatot. A nagyváradi történelmi egyházak, illetve az RMDSZ Bihar Megyei Szervezete által patronált nyolcnapos rendezvénysorozatból kiemelkedett az elsõ napon, május 3-án lezajlott román-magyar értelmiségi találkozó a Lorántffy Zsuzsánna Református Központban, amelyen megnyitó beszédet mondott Tõkés László királyhágómelléki református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Mihai Sturza, Nagyvárad polgármestere, Tempfli József római katolikus megyéspüspök, Varga Gábor, a Bihar megyei RMDSZ elnöke és Vasile Sabau nagyváradi ortodox lelkész; továbbá a máj. 6-án este a Tibor Ernõ Galériában tartott könyvbemutató. Máj. 9-én, a Varadinum '98 utolsó elõtti napján Nagyvárad vendége volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Takács Csaba ügyvezetõ elnök. Az RMDSZ országos vezetõi a nagyváradi RMDSZ-vezetõkkel és -tanácsosokkal a helyi TVS-2 kábeltévé által sugárzott kétórás egyenes adásban ismertették a szövetséget foglalkoztató legfontosabb kérdéseket. Az "Otthon a hazában! Otthont Európában!" címmel sugárzott adásban a szövetségi, illetve ügyvezetõ elnökön kívül részt vett Bara Gyula munkaügyi államtitkár, Varga Gábor megyei RMDSZ-elnök, valamint Dudás Károly a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnökségi tagja, illetve Tari István, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Szövetsége képviseletében. A Varadinum máj. 10-én, vasárnap a hagyományos Szent László körmenettel, majd este a Kármán József-Szabó Magda szerzõpáros "Fanny hagyományai" címû színdarabjának bemutatójával zárult, a Szigligeti Társulat mûvészeinek elõadásában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 12., 1261. sz./
1999. november 20.
November 20-án a tizedik alkalommal megrendezett érmindszenti Ady-zarándoklat alkalmából Adyfalvára sokan érkeztek a Vajdaságból, Magyarországról is. Az Ady-szobor előtt Muzsnay Árpád, az EMKE elnöke, a zarándoklat szervezője ünnepi megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy 1990-ben, amikor első alkalommal gyűltek össze, nem gondolták, hogy reményeiknek csak csekély hányada valósul meg. Gheorghe Buboi, Érkávás polgármestere a "Dunának, Oltnak egy a hangja" költőjének internacionalizmusát méltatta román nyelven. Carol König, a román művelődési minisztérium osztályvezetője kifejtette, hogy csak úgy lehet egészséges bármely ország képzeletbeli teste, ha benne a kisebbségek szabadon lélegezhetnek. Soltész Levente kolozsvári konzul az anyaország nevében köszöntötte az ide elzarándoklókat, majd Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke beszélt, majd Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének alelnöke arra az Adyra emlékezett, aki látnoki erejével előrevetítette a 20. századi magyarság tragikus sorsfordulóit, az anyaországról leszakított testrészek magyarjainak vergődő harcait is. Számos szervezet, intézmény koszorúzott. /Érmindszenti zarándoklat - tizedszer. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
1999. november 23.
Margittán nov. 21-én emlékeztek Ady Endrére, születésének 122. évfordulója alkalmából. A rendezvény vendége volt Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke, továbbá Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke, valamint Rákóczi Lajos parlamenti képviselő. Isten megsegített bennünket, s most itt vagyunk együtt örülni, együtt ünnepelni Margitta magyarságával - fejtette ki beszédében Dudás Károly. A margittai középiskolások és a Szabadka melletti kishegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület rövid műsorral idézte a költőóriás emlékét. /Ady Endrére emlékeztek. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 23./
1999. november 27.
Nov. 27-én tartotta EMKE tisztújító közgyűlését Kolozsváron, az összejövetel végén kiosztották a közművelődésben jelentős szerepet játszó személyiségeknek az idei EMKE-díjakat, a Venczel Árpád készítette szobrokat és plaketteket. Megjelent többek között Bálint-Pataki József a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében, valamint Kelemen Hunor államtitkár és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Dávid Gyula elnöki beszámolójában arról az átlagosnál is mozgalmasabb tevékenységről szólt, az RMDSZ és az EMKE viszonyáról kifejtette: félretéve a rivalizálást, a két szervezetnek kéz a kézben kell haladnia. Kötő József államtitkár, az EMKE ügyvezető elnöke az önszerveződés eredményeiről számolt be, a sikeresen működő tizenöt művelődési központról, és a közgyűjtemények (Szabédi-ház, Györkös-Mányi Albert Emlékház) létesítésének jelentőségéről. Az erdélyi magyarságnak önálló kulturális modell megvalósítására kell törekednie. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette: Az EMKÉ-ben nincs helye a politikának, az EMKE-politikának viszont jelen kell lennie az RMDSZ-ben. Kelemen Hunor államtitkár előadásában hangsúlyozta, hogy az elmúlt tíz évben a legfontosabb tevékenység az építkezés volt. Központi adminisztrációban már csak a Kolozsvári Állami Magyar Színház és Opera, valamint a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház van. A többi hasonló profilú intézmény, valamint a megyei könyvtárak, múzeumok az önkormányzatok hatáskörébe kerültek. A legnagyobb gondot a falusi kultúrházak és könyvtárak okozzák, hiszen se szeri se száma azoknak a polgármestereknek és tanácsosoknak, akik nem hajlandók áldozni a kultúrára. A felszólalók a támogatások elosztásában nagyobb áttekinthetőséget kértek. A tisztújítás eredménye a következő. Elnök Kötő József, ügyvezető alelnök Sebesi Karen Attila, alelnökök Muzsnay Árpád, Matekovics Mária, Tófalvi Zoltán, Ördög Gyárfás Lajos, titkár Dáné Tibor Kálmán, elnökségi tag Balogh Ferenc, kincstárnok Katona Réka, ügyvezető tanács Németh Ildikó, Sebesi Klaudia, pénzügyi ellenőr Bartha Margit. A tiszteletbeli elnök Dávid Gyula /az EMKE eddigi elnöke/ lett. Az EMKE tiszteletbeli tagokat választott, köztük van Dudás Károly (Vajdaság), Göncz László (Szlovénia), Kollár Péter (Szlovákia) is. - Kiosztották az EMKE-díjakat. Az EMKE újonnan megválasztott országos elnöke, Kötő József életműdíjat vehetett át. A díjazottak között van Farkas Árpád, a Háromszék napilap főszerkesztője /Kacsó Sándor-díj/, Sebesi Imrét (post mortem), /Janovics Jenő-díj/, Fodor Csaba a magyar folklór népszerűsítéséért /Kacsó András-díj/, Antal Mária az állandó gyimesbükki néprajzi kiállítás létrehozásáért /Bányai János-díj/, Bíró István (post mortem) a pedagógustársadalmat szolgáló intézményteremtő munkájáért és Matekovics Mihály Arad és környéke magyar kulturális életét fellendítő munkásságáért /Kun Kocsárd-díj/, Benkő András erdélyi zenetörténeti kutató /Nagy István- díj/, Tarr László színművész /Bánffy Miklós-díj/, Gaál András a 25 éves gyergyószárhegyi alkotótábor szervezéséért /Szolnay Sándor-díj/, Bogdán Zsolt színművész /Kovács György-díj/, Borbáth Júlia színésznő /Poór Lili-díj/, Demeter András /Kemény János-díj/, Barabás Olga rendező /Kádár Imre-díj/, Mészáros József könyvtáros /Monoki István-díj/, Szabó Éva néptánctanító /Vámszer Géza-díj/ Simori Sándor az amatőr színjátszó /Szentgyörgyi István-díj/. /Németh Júlia: Tisztújítás az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./
2001. május 21.
Máj. 18-án Páskándi Gézára, a Szatmárhegyen született íróra, költőre, drámaíróra emlékeztek születése napján. A költő hajdani szülőházának helyén álló épület falán három évvel ezelőtt elhelyezett emléktábla előtt a Kárpát-medencei magyarság művelődési és politikai életének megannyi jeles képviselője tisztelgett. Az ünnepséget Muzsnay Árpád, a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/ elnöke nyitotta meg. Páskándi Géza műveiről Kötő József, az Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület elnöke, Dudás Károly író, a szabadkai Hét Nap című újság megbízott főszerkesztője és Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke beszélt. A Páskándi-emléktáblát megkoszorúzták a Magyar Írószövetség és az Anyanyelvi Konferencia vezetői, a magyarság Kárpát-medencei művelődési szervezeteinek képviselői, valamint a helybéli RMDSZ és a MIK (Magyar Ifjúsági Kezdeményezés) vezetői. /Páskándi Géza-emlékünnepséget tartottak Szatmárhegyen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 21./ A Kölcsey Kör és a partiumi EMKE munkája eredményeképpen a májusi tisztelgés Páskándi Géza szatmárhegyi emléktáblája előtt újabb útvonallal bővítette az irodalomtörténeti zarándoklatok sorát. /S. Muzsnay Magda: Szatmárhegy - egy újabb zarándokhely. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./
2001. május 22.
Május 18-án Szatmárnémetiben tanácskoztak a Kárpát-medence magyar közművelődési ernyőszervezetei. Összeállították a kárpát-medencei művelődési eseménynaptárt és kérték a köz- és magánalapítványok kuratóriumait, hogy kiemelt módon támogassák az eseménynaptárban szereplő rendezvényeket. - A résztvevők elhatározták, hogy kialakítják a kárpát-medencei magyar közművelődési mozgalom koordinációját. A koordinációs munka megszervezésére és ellátására a jelenlevők felkérték a Határon Túli Magyarok Hivatalát. - A testület elhatározta, hogy évenként más-más régióban tanácskozik, s ennek keretében elfogadják a következő évi eseménynaptárt, ajánlásokat tesznek a kulturális stratégia végrehajtását illetően, és elkészítik közös pályázataikat a kárpát-medencei méretű rendezvényekre vonatkozóan. A tanácskozó testület kinyilvánította szándékát, hogy várja további szervezetek csatlakozását a kezdeményezéshez. (Kelemen László Burgenlandi Magyar Kultúregyesület, Kötő József EMKE, Pillich László Heltai Alapítvány, Fodor István Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Balogh Ferenc Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, Pomogáts Béla Magyar Írószövetség, Kramarics Dóra Magyar Kultúra Alapítvány, Földiák András Magyar Művelődési Intézet, Göncz László Muravidéki Magyar Nemzetiségű Művelődési Intézet, Beder Tibor Székelyföldi Magyarok Társasága, Dudás Károly Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség) /Közművelődési ernyőszervezetek zárónyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22., Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 24./
2001. augusztus 24.
Tradíciója van már a magyarózdi találkozóknak, melyet a Horváth István Alapítvány 1993-tól rendez meg a költő Horváth István szülőfalujában. Az idei találkozó szept. 1-jén lesz. A költő lánya, Horváth Arany közölte: az idei találkozó témája nemzeti sors és irodalom. Nemzetben gondolkodó, határon belül és határon túl élő írókat hívtak meg, Magyarországról: Csoóri Sándor, Görömbei András, Pomogáts Béla, Pálfy G. István (a szimpózium moderátora) Felvidékről: Dobos László, Vajdaságból: Dudás Károly, Kárpátaljáról: Vári Fábián László, Erdélyből: Ferenczes István, Fodor Sándor, Lászlóffy Aladár, Markó Béla, Nagy Pál, Sütő András. Harmincegy évvel ezelőtt jelent meg Horváth István Magyarózdi toronyalja című könyve. Az idén is a torony aljában, a parókián gyűl össze az emlékező társaság. A toronyalatti dombon fogják fel állítani a marosvásárhelyi - de a szomszéd faluban született - Hunyadi Lászlónak a költőről készített szobrát. /(Csomafáy Ferenc): Magyarózdi Találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./
2001. október 9.
A Magyar Írószövetség vezetősége 2000-ben életre hívta a Szociográfiai Szakosztályt (a költői, prózaírói, drámaírói és műfordítói mellett), Beke György elnökletével. A rendszerváltás óta a műfaj nem örvend olyan rangnak és tekintélynek, mint amilyet irodalmi jelentősége folytán joggal megérdemelne. Balázs Ferencnek, az erdélyi magyar szociográfia klasszikusának századik születési évfordulója jó alkalmat kínál arra, hogy a szakosztály tagjai és meghívottjai Kolozsvárt, illetve Mészkőn tekintsék át - okt. 12. és 14. között- a szociográfia magyar múltját és sürgető feladatait. A kolozsvári Diakóniai Központban okt. 12-én kezdődő rendezvény előadói: Kötő József, Pomogáts Béla, Cseke Péter, Gálfalvi György, Beke György, Dudás Károly, Oláh János, Lázok János, Dupka György, Szabó Zsolt, Dáné Tibor Kálmán. Okt. 13-án kezdődik a Brassai Sámuel Líceumban a Balázs Ferenc-emlékülés. A szép apostoli élet című centenáriumi Balázs Ferenc-kiadványt Dáné Tibor Kálmán mutatja be. /Erdélyi tanácskozás a szociográfiáról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
2001. október 13.
Okt. 12-én megkezdődött Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban a Magyar Írószövetség Szociográfiai Szakosztályának a munkaülése. A kétnapos konferencia résztvevőit dr. Kötő József az EMKE elnöke köszöntötte, majd Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke nyitotta meg a tanácskozást, és bejelentette, hogy a Magyar Írószövetség megalapította a Szabó Zoltánról, a legkiválóbb magyar szociográfusról elnevezett díjat. A továbbiakban Pomogáts Béla, Cseke Péter, Gálfalvi György, Beke György, és Oláh János tartott előadást a szociográfia elméletéről és gyakorlatáról. /Köllő Katalin: Tanácskozás a szociográfiáról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Okt. 13-án a Brassai Sámuel Líceumban tartják a Balázs Ferenc-emlékülést, ahol a kolozsvári egyetem magyar újságírószakos hallgatói működnek közre előadásokkal, Dáné Tibor Kálmán pedig bemutatja A szép apostoli élet című centenáriumi kiadványt, amelyet majd okt.14-én Mészkőn is ismertetnek, végül a rendezvény résztvevői Mészkőn megkoszorúzzák Balázs Ferenc sírját. "Erdélyi tanácskozás a szociográfiáról" címmel tartanak konferenciát okt. 12-14-e között Kolozsvárott. Ez műfaj, amely már a két világháború között létezett, csak 2000-ben jutott oda, hogy a Magyar Írószövetség Szociográfiai Szakosztályt is létesítsen, Beke György elnökletével. A rendezvényen előadások hangzanak el az írói szociográfia elméletéről és gyakorlatáról, a Magyarország felfedezése sorozatainak jelentőségéről, a szociográfia erdélyi, délvidéki és kárpátaljai műhelyeiről, egyéni teljesítményeiről, előadók: Kötő József, Pomogáts Béla, Cseke Péter, Gálfalvi György, Beke György, Dudás Károly, Oláh János, Lázok János, Dupka György, Szabó Zsolt, valamint Dáné Tibor Kálmán. /Balázs Ferencre emlékeznek Kolozsváron. Erdélyi tanácskozás a szociográfiáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./
2002. november 25.
Nov. 23-án a 125 éve született Adyra neves meghívottak jelenlétében emlékeztek Érmindszenten, a hagyományos zarándoklaton. Tőkés László és Tempfli József püspökök tartottak ökumenikus istentiszteletet. Az Ady-emlékház udvarán Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, a főszervező nyitotta meg az ünnepi megemlékezést. Pomogáts Béla irodalomtörténész, Szabó Vilmos államtitkár, Kósáné Kovács Magda, magyar országgyűlési képviselő, Bálint-Pataki József, Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke beszélt, Dudás Károly (Szabadka) a délvidéki magyar írók üdvözletét hozta el. Érdekes színfoltja volt az ünnepségnek a magyar országgyűlés tagjaiból álló SZENÁ-TOROK nevű kórus fellépése. Tőkés László püspök szerint az elhangzott felszólalások, a jelenlévők pártállástól független együttállása azt tükrözi, hogy határokon átívelő kérdésekben a magyarság mégiscsak egyet tud érteni. Draveczky Károly tanácsos átnyújtotta a tanács és a megyei múzeum által erre az alkalomra kibocsátott Ady-emlékplakettet és díszoklevelet a következő személyiségeknek: Szabó Vilmos, Pomogáts Béla, Kósáné Kovács Magda, Bálint-Pataki József, Gazda László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnöke, Gyulai Ferencné, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés alelnöke, Cseh Áron, Magyarország kolozsvári főkonzulja, Tőkés László, Tempfli József és másoknak. A zarándoklat végén letették a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által építendő Ady Művelődési és Gyógyfürdőközpont alapkövét. /Fodor István: Ady próféciáinak időszerűségét hangsúlyozták. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 25./ A leendő Ady-központ a Királyhágómelléki Református Püspökség tulajdona lesz. Ady Endre évtizedek óta pusztuló szülőfaluját szeretné fellendíteni a Királyhágómelléki Református Egyházkerület azzal a 40 személy befogadására alkalmas szállóval, illetve gyógyvízfürdővel, amelynek alapkövét most elhelyezték Érmindszenten. A beruházás körülbelül 520 millió forintba kerül, amelyből 320 milliót a Széchenyi-terv keretében már jóvá is hagytak. Az Ady-emlékév zárórendezvénye nov. 24-én Csucsán volt, ahol Sorskérdéseink: Ady szavával - az Ige tükrében címmel tartottak nemzetpolitikai fórumot. A ma Octavian Goga nevét viselő múzeum, a volt Boncza-kastély kapcsán Milan Kundera cseh írót idézve Tőkés László püspök kifejtette, nem szabad hagyni, hogy egy nemzettől elvegyék emlékeit. Ady Endre munkásságát Koncsol László, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnöke, Szilágyi István író és Indig Ottó irodalomtörténész méltatta. - Tordán is megemlékeztek a költőről, Ady Endre - a humánumőrző költő üzenete című rendezvénnyel emlékeztek a költőre a tordai Mihai Viteazul Gimnáziumban. /Lepedus Péter, Simon Levente: Ady-központ épül Érmindszenten. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./
2003. február 8.
Febr. 7-én Mádl Ferenc köztársasági elnök hivatalában fogadta Csoóri Sándor költőt, az MVSZ volt elnökét, Duray Miklóst, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának ügyvezetőjét, Dudás Károly szabadkai írót és Vetési László erdélyi értelmiségit. A találkozón Csoóri Sándor beszámolt arról: aláírásgyűjtést kezdeményezett annak érdekében, hogy a kedvezménytörvény tervezett módosítása ne eredményezze a törvény kiüresedését, és módosított formájában is őrizze meg eredeti célját. A találkozó után kiadott közlemény szerint az államfő bízik abban, hogy a felelős magyar politikai erők és a határon túli magyarok képviselői megtalálják azt a megoldást, melynek révén a kedvezménytörvény a nemzetközi jogi elvárásokkal összhangban teljesíti eredeti célkitűzéseit. "A törvény vitalizáló erőt jelent mindazok számára, akik a szabad identitásválasztás elvének alapján meg kívánják őrizni magyarságukat, különösen fontos ez az új kapcsolat- és eszközrendszer a szórványban élők és a komoly gazdasági és szociális gondokkal küzdő közösségek számára" - olvasható a közleményben. /Megbeszélés Mádl Ferencnél a kedvezménytörvényről. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./
2003. március 1.
Markó Béla szövetségi elnököt, valamint az RMDSZ csúcsvezetőségét bíráló dokumentumot fogalmaztak meg febr. 28-án a Sepsiszentgyörgyön tartott, megyei szintű lakossági fórumon. Az elfogadásra javasolt Mit kell tennünk? címet viselő szórólapon a szervezők megfogalmazták, hogy Markó Béla és az RMDSZ szűk körű vezetősége eltávolodott a magyarságtól, és a romániai hatalom kiszolgálójává vált. Így az összegyűltek nem tekintik őket többé a romániai magyarság hiteles vezetőinek. Kötelességüknek érzik egy demokratikus ernyőszervezet létrehozását, amelyben helyet kapnak a civil szervezetek, politikai csoportosulások és történelmi egyházak.Az új politikai szövetség vezetőjét általános, állóurnás belső választásokkal jelöli ki a magyarság minden 18. életévét betöltött tagja. Létrehozására, alapszabályának kidolgozására, bejegyeztetésére Tőkés Lászlót "a magyarság szimbólumértékű vezéregyéniségét" kérik fel.Az alakuló szövetség prioritásként kezeli a hármas autonómiatervezet érvényesítését, magyar intézményvezetők kinevezését, a történelmi megyehatárok és a Bolyai Tudományegyetem visszaállítását, az elkobzott ingó és ingatlan vagyon azonnali visszaszolgáltatását, valamint a közintézményekben való anyanyelvhasználatot. Jelen volt Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke, Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, és eljött Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Kulturális Szövetség elnöke is. Király Károly nemzeti önkormányzati tanács létrehozását javasolta. /Farkas Réka: Új politikai szövetség? = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./ / A sepsiszentgyörgyi fórum résztvevői eldöntötték, hogy többé nem tekintik az RMDSZ tisztségviselőit az egész romániai magyarság hiteles vezetőinek. Megkezdik egy demokratikus alapokra felépített szervezeteket és szerveződéseket tömörítő szövetség létrehozását, s melynek vezetőjét általános, állóurnás belső választásokkal fogják megválasztani. Az új politikai szövetség létrehozására, bejegyeztetésére felkérik Tőkés Lászlót. Az új alakuló szövetség prioritásként kezeli a dr. Csapó József által kidolgozott hármas autonómiatervezet érvényesítését, a székelyföldi régió megjelenítését, az etnikai diszkrimináció megszüntetését az állami hivatalok vezető tisztségei betöltésénél, a történelmi megyehatárok visszaállítását Erdélyben, az önkényesen megszüntetett Bolyai Egyetem visszaállítását, az ingó és ingatlan vagyonok azonnali visszaszolgáltatását, az anyanyelvhasználatot a közintézményekben, bíróságon, rendőrségen. /Mit kell tennünk? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3./
2005. február 16.
A Hitel folyóirat februári számának lap címoldalán ez olvasható: Nem, az nem lehet. Vallomások és elemzések 2004. december 5-éről. Csoóri Sándor, Vasadi Péter, Pozsgay Imre, Duray Miklós, Pap Géza, Sütő András, Gál Sándor, Lászlóffy Aladár, Dobos László, Dudás Károly, Vári Fábián László, György Attila, Zsidó Ferenc, Sepsiszéki Nagy Balázs, Csata Ernő, Magyari Lajos, Koncsol László, Fekete Gyula, Kodolányi Gyula, Tőkéczki László, Ablonczy László, Czakó Gábor, Tornai József, Tamás Menyhért, Domokos Mátyás, Nagy Gáspár, Ács Margit, Alföldy Jenő, Márkus Béla, Görömbei András, Bertha Zoltán, Cs. Nagy Ibolya, N. Pál József, Elek Tibor, Rott József, Száraz Miklós György, Sturm László, Prágai Tamás, Brém Nagy Ferenc, Mórocz Zsolt és Szabó István. A folyóirat kevés példányban jut el Erdélybe, Felvidékre, Kárpátaljára, Szabadka környékére, Lendvára. „Senki sem kötelezte a maradék Magyarországot arra, hogy megvonja az állampolgárságot azoktól, akik fölött áthelyezték az államhatárokat.” – írta Duray Miklós. „Egy néptől, mely évtizedeken át határain belül bambán tűri pusztítását, sőt besegít önpusztítással, nehogy nacionalistának pellengérezze ki a sajtó, nem várható el, hogy a határain kívül rekedt sorstársaiért ébredjen fel évszázada alvó lelkiismerete.” – állapította meg Fekete Gyula. Csoóri Sándor pedig arról írt, hogy a mai divatos és sikeres íróinknak egyetlen szavuk sincs arról, hogy miért sorvad, miért fogyatkozik ez a nép. „Magasban járó elmélkedésekből már régóta arra tudok következtetni, hogy saját esztétikájukat, gondolataikat, előítéletüket ismerik csupán. De azt a valóságot, amelyben maga az istenadta nép él idehaza vagy a határainkon kívül, egyáltalán nem ismerik, legfeljebb hallomásból, mint a hutukat.” /Nagy Pál: Mi történt velünk? = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./
2005. március 11.
A Budapesten megjelenő Hitel című folyóirat – a nemzeti gondolat leghívebb anyaországi őrhelye – idei februári számát a múlt év december 5-ei népszavazás kérdéskörének szentelte a következő címmel: Nem az nem lehet – Vallomások és elemzések 2004. december 5-éről. „Anyaországi és az elcsatolt területek magyarságának prominens képviselői, a nemzet egységének következetes és elkötelezett szellemi munkásai szólalnak meg”, írta beszámolójában Máriás József. Ez a folyóirat Erdélybe csak igen szórványosan juthat el, ezért Máriás részletes ismertetést adott az írásokból. Duray Miklós írta:. „A hivatalban levő magyarországi kormány Gyurcsány miniszterelnök képviseletében, valamint Hiller és Kuncze pártelnökök – Károlyi–Kun–Szamuely eszmei örököseiként hadat üzentek a nemzetnek.” Fekete Gyula: „Már maga az nemzetgyalázás, ha szavazással kell eldöntenünk, hogy véreinket, testvéreinket, akiket a világpolitika főgazemberei kirekesztettek szülőhazájukból, elnyomásba, megaláztatásba, teljes kiszolgáltatottságba taszítottak, ezeket a magyarságukért sokat szenvedett testvéreinket öleljük-e most már magunkhoz, vagy verjük inkább pofon.” „1990 óta hittünk a változásban. Abban, hogy a rosszat fölváltja a jó” – összegezte tapasztalatát Csoóri Sándor. Megállapította: „a többség egyre szegényedik”, „eltömegesedett körülöttünk a hazugság”, „a nemzetet földbe kell taposni”. Fekete Gyula: a népirtás nemcsak a születések szabályozásában ölt testet, hanem annak korszerűbb változatában is: „a nacionalizmus elleni harc formájában és ürügyén, képtelen túlhajtásával elroncsolni, kiirtani a nemzeti érzést, a nemzettudatot, a nemzeti szolidaritást, végső soron az identitást”. Tőkéczki László: „hazugság volt, de hazugság lett itt minden más érték és a közösség is! Balekoknak való hülyeségek a hit, a haza, a nemzet (magyarság), az erkölcs és a rend.” Domokos Mátyás arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a nemzeti tudat gyökereire vettetett a fejsze, csapásai a nemzeti irodalmat sem kímélik: „a társadalom agyán lobotómiát végző civilizátoroknak sikerült elhitetni, hogy ideje lejárt, szerepe véget ért, hogy nemzeti sorskérdéseinket »a dolgot magát nézve« elemző irodalmunk arany öntudata és üzenete ma már nem »trendi«, és az értékeit, önbecsülését oly könnyedén elhajító, feledékeny magyar világ boldogan elhitte a posztmodern bűvigéket, mert ezáltal egy kényelmetlen lelkiismereti nyomás alól is felszabadult”. „Mintha a jóslásokban időnként fel-felbukkanó sárga veszedelem előtt itt volna »a határon túlról jövő magyar veszedelem« ideje! – figyelmeztet Márkus Béla. – Más szempontból a »bevándorlóellenes hangulatkeltésé« – ám csak abban az esetben, ha a képzelt bevándorlók: magyarok.” A felvidéki Koncsol László keserűen tette fel a kérdést: „Mi folyik ebben az országban, miféle nemzet vagyunk mi, az élet vagy a halál népe, az önépítés vagy az önpusztítás, a leépülés vagy a növekedés, az Isten művébe simuló teremtés vagy a Sátánéba szerződött rombolás nyelvközössége?” Pap Géza erdélyi református püspök bibliai példára hivatkozva hirdette december 5-én: „amikor egy népből kihal az egészséges nemzettudat, az egymáshoz való tartozás vágya és igénye, az a nép egészen biztosan pusztulásra van ítélve”. „Ez hát a helyzet, ennyien vagyunk!” „Ebben a szellemi zsarnokságban, megzsaroltatásban Magyarország jobbik fele, a velünk sorsközösséget és szolidaritást vállaló anyaországi magyarok is kisebbségbe kerültek, kisebbségi sorsba kényszerültek – a saját országukban…” (Dudás Károly, Szabadka) Reményeinket „a történelem egyetlen pillanat alatt semmissé változtatta. És ezt a történelmi pillanatot nem lehet soha többé tudatunkból kitörölni. Mert ami megtörtént, az Trianont véglegesítette!” (Gál Sándor, Kassa) „Ennek az országnak a lakói ilyen nemzeti önismerettel, ilyen nemzeti öntudattal élnek?” (Görömbei András, Debrecen) „2004. december 5., »fekete adventje« csakugyan történelmet írt; de az emelkedés történelme helyett az önmegszüntetés eddig elképzelhetetlenül példátlan kísérletének történelmét. (…) Mintha népszámlálás történt volna – a magyarországi magyar kisebbségé, a lelki magyarságé.” (Bertha Zoltán, Debrecen) „Ez hát a helyzet, ennyien vagyunk!” (N. Pál József, Budapest) „Az anyaországi magyarság mindenekelőtt magamagát hagyta cserben, már a kimondott nem előtt. Hogyan ölelje magához a kisebbségben élő nemzetrészeket, ha önmagával is meghasonlott, gyűlölt viszonyban van?” (Rott József, Magyaregregy) „A cserbenhagyott kisebbségek iránti többségi lenézés, megvetés, gúny pedig eddig nem ismert árnyalattal is sötétíti majd a nemzetiségi képet.” (Cs, Nagy Ibolya, Debrecen) „Homlokunkon ott a jel: Káin bélyege. Mindannyiunkén. Azokén is, akik igennel szavaztak.” (Száraz Miklós György, Budapest) „Kedves Nem-párti Testvéreim, milyen érzés Magyarországon magyarnak lenni?” (Vári Fábián László, Kárpátalja) „Úgy érezzük, hogy a magyar állampolgárok többsége elárult bennünket, megtagadta a nemzetet.” (Sepsiszéki Nagy Balázs, Sepsiszentgyörgy) Sütő András: „Permanens döbbenetben nyilván nem lehet élni.” Hasonló gondolatot fogalmazott meg a Gyulán élő Elek Tibor is: „…felállni pedig, mint tudjuk, muszáj, mert földre ütötten élni nem lehet”. „Ez a döntés gyorsítani fogja az erdélyi magyarság (újbóli) felnőtté válását. (…) Azt is mondhatnám, köszönjük, hogy felébresztettetek!” (Zsidó Ferenc, Székelykeresztúr) Magyari Lajos az Erdélyben, a Székelyföldön szórványosan megnyilvánult magyarellenes jelenségek ellenére, arra int, hogy „nemzettársainkat, magyarországi testvéreinket mégsincs jogunk megtagadni”, hogy a történtek dacára „komoly és felelős párbeszédre van szükség”. /Máriás József: Nem, az nem lehet! = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 11./
2005. május 4.
A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésének mielőbbi összehívását szorgalmazták a határon túli magyarok képviselői az Országgyűlés külügyi bizottságának május 3-i budapesti ülésén. Az ülésen a kormány határon túli magyarságot érintő politikájáról számolt be Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. Elmondta, hogy továbbra is a szülőföldön való boldogulást akarják segíteni. Szabó Vilmos szerint a Fidesz felelős azért, hogy a határon túlra kerültek a magyar belpolitikai csatározások. Németh Zsolt (Fidesz), a testület elnöke „válságösszefogást” javasol a határon túli magyarság ügyében. Úgy látja, holtponton vannak a kapcsolatok a magyar kormány és a határon túli szervezetek között. Dudás Károly, a Vajdasági Magyarok Szövetségének alelnöke szomorúnak nevezte a december 5-én történteket. Délvidék kritikus pillanatban van, ezért fontos lenne a kormány határozott kiállása az ott élő magyarok mellett. Úgy látja, Magyarország schengeni állammá válásával a Vajdaság körül bezáródhat a „balkáni kalitka”, ahol mára állami szintre emelkedett a magyarellenesség. Bárdos Gyula, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának frakcióvezetője december 5-ét az egész magyar politika csődjeként értékelte, az azt követő kormányzati tevékenységet pedig a tűzoltáshoz hasonlította. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke élesen bírálta a magyar kormány politikáját, mert véleménye szerint beavatkozik a kárpátaljai magyar szervezetek életébe, amikor az „ellen-KMKSZ-t” támogatja. „A magyar kormány miért nem tud visszavonulni”, miután az általa támogatott szervezet vereséget szenvedett a választáson, kérdezte. Szabó Vilmos kifejtette, nem tudja miről beszél Kovács Miklós, mint mondta, „nincs ilyen helyzet”. A határon túli politikusok sérelmezték azt is, hogy az őket érintő döntések előtt a magyar kormány nem kéri ki a véleményüket. /A Máért mielőbbi összehívását szorgalmazzák a határon túli magyar szervezetek. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 4./
2006. január 6.
Kilencedik alkalommal jelent meg a szabadkai Hét Nap /főszerkesztő: Dudás Károly/ hetilap kiadásában a Vajdasági Magyar Kalendárium. Magyarságtudatot erősítő összeállításai miatt ismerteti az évkönyvet a lap. Körképet fest a délvidéki magyarságról, megmaradásukért folytatott küzdelemről. A kalendárium szerkesztői lelket vernek a csüggedőkbe, a magyarverésekkel megfélemlített fiatalokba. Szabadkai kezdeményezés volt a Kárpát-medencei legitim magyar szervezetek összefogására a december 5-i sikertelen népszavazás után előállt helyzet rendezésére. Ebből a kezdeményezésből nőtt ki a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma, a Mini-MÁÉRT, mely Szabadka után Bécsben és Marosvásárhelyen tárgyalta a magyar nemzet sorskérdéseket. A Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács határozatot hozott a vajdasági magyarság nemzeti jelképéről, nemzeti ünnepeiről és emléknapjairól. A döntés értelmében a vajdasági magyarság nemzeti jelképe három egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű vízszintes sávból áll. A jelkép közepén egy hegyes talpú hasított pajzs található, melynek első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott, második, vörös mezejében a zöld hármashalomnak arany koronás, kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt, a pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. A vajdasági magyarság nemzeti ünnepei: március 15., augusztus 20. és október 23. A vajdasági magyarság emléknapjai: október 6. és november 1. A vajdasági magyarság jeles napjai: a magyar kultúra napja (január 22.); az anyanyelvi világnap (február 21.); a magyar sajtó napja (március 15.); a vajdasági magyar könyv és olvasás napja (március 29.); a magyar költészet napja (április 11.); a táncművészet világnapja (április 29.); az Európa-nap (május 9.); a vajdasági magyar irodalom napja (július 27.); a magyar dráma napja (szeptember 21.); a vajdasági magyar mozgókép napja (október 13.); a délvidéki magyar színjátszás napja (október 29.); a magyar tudomány napja (november 3.); a magyar közoktatás napja (november 22.); a kisebbségek világnapja (december 18.). Erősen ritkulnak soraik, lassanként elfogy a déli végeken a magyarság. Újvidéki statisztika olvasható a kalendáriumban. 1910-ben 13 343 magyar lakosa volt Újvidéknek (az össznépesség 39,7 százaléka), 1941-ben 31 130 (50,4%), 2002-ben viszont már csak 12 468 (5,3%). Ez idő alatt a szerbek létszáma 11 594-ről (34,5%) 176 817-re (75,2%) gyarapodott, a németeké pedig 5918-ról (17,6%) 366-ra (0,1%) apadt. (Más nemzetiségűek jelenleg a város lakosságának 19,4 százalékát teszik ki.) Újvidék esete nem egyedi, a nemrégiben még magyar többségű Szabadka Marosvásárhely sorsára jutott, csak a magyar választók fegyelmezettségének és a horvátok támogatásának köszönhetően van magyar polgármestere. Idén 60 éves a Hét Nap hetilap. /Borbély László: Körkép a délvidéki magyarságról. Vajdasági Magyar Kalendárium – 2006. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 6./
